Terület: 20 251 km²
Népesség: 1 943 000 fő
Népcsoportok: szlovén (91%), horvát (3%), szerb, bosnyák, magyar, olasz
Fekvés: Közép- Európában helyezkedik el, északról Ausztriával, keletről Magyarországgal, délről Horvátországgal, nyugatról Olaszországgal határos.
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: szlovén
Beszélt idegen nyelvek: horvát, szerb, német, angol, olasz
Főváros: Ljubljana
Nagyobb városok: Maribor, Kranj, Celje
Vallások: katolikus (90%)
Hivatalos pénz: euro
Ljubljana Nagykövetség
Cím: Ulica Konrada Babnika 5.
1210 Ljubljana-Sentvid
Előhívó: (386)(1)
Telefon: 512-18-82,
Ügyelet: 512-18-82
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Bagi Gábor
Fax: 512-18-78
E-mail: huemblju@siol.net
Honlap: www.hu-embassy.si
Budapest Nagykövetség
Cím: 1025 Budapest, Cseppkő u. 68.
Telefon: 438-5600
Fax: 325-9187
E-mail: VBP@mzz-dkp.gov.si
Az Európai Unió irányelveivel összhangban 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira a Szlovén Köztársaságban a következő beutazási és tartózkodási szabályok vonatkoznak: A Szlovén Köztársaságba érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal szabadon beléphetnek bármilyen (átutazás, turizmus, vagy akár munkavállalás, tanulmányok folytatása, letelepedés) célból.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió vámunió, a szlovén-magyar határon megszűnik az állandó vámellenőrzés. Nem változnak ugyanakkor a jövedéki termékekre, vagy a tiltott árukra vonatkozó beviteli korlátozások. E szabályok betartását a szlovén vámosok továbbra is ellenőrzik/ellenőrizhetik a határtérségben.
A két ország között működik az egészségbiztosítási egyezmény, de hasznos, ha a beutazók utasbiztosítás is kötnek. Hosszabb gyógykezelésnél szükség van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyeztetésére szlovén partnerével.
A közlekedési szabályok betartását Szlovéniában szigorúan veszik, a határtól a nagyobb városok felé vezető utakon gyakran találkozhatunk forgalomellenőrzéssel. A főbb útvonalakon néhol lakott területen is engedélyezik a 70 km/h sebességet, de a feloldás után előfordulhat sebességmérés. Viszonylag enyhe, szabálysértések esetén is magas, 10-15 ezer tolár büntetéssel kell számolni, de 8 napon belül csak a büntetési tétel fele fizetendő. Felhívjuk az utazók figyelmét, hogy amennyiben szabálysértést követtek el, igyekezzenek minél hamarabb befizetni a csekket a postán (ehhez segítséget lehet kérni a rendőrségtől), mert ha aznap ezt nem tudják megoldani, a rendőrség visszatarthatja a külföldiek útlevelét és másnap szabálysértési eljárás keretében, a büntetési tétel még emelkedhet is az eljárási költségek miatt.
Az ország autópályái lassan, de folyamatosan épülnek, elsősorban az Olaszország és Ausztria felé vezető szakaszon. A díjak viszonylag alacsonyak, de az inflációval arányosan nőnek.. November 15 - március 15 között kötelező a téli gumi használata és előírás a hólánc megléte is (időnként ellenőrzik a határátlépéskor). Aktuális közlekedési info rmációkért érdemes a nagykövetség honlapjára (www.hu-embassy.si ) ellátogatni.
Ljubljana belvárosában 2001-től jelentősen megszigorították a parkolási feltételeket, sárga, kék és fehér zónára osztva fel a parkolóhelyeket. A sárga és a kék zónában csak parkolójeggyel lehet parkolni, a kék táblával jelzett sétáló övezetben még azzal sem. A rend betartását gyakran ellenőrzik, kerékbilincs felszerelésével is számolni kell a szabálytalankodóknak.
Szlovéniában a közbiztonság jónak mondható, de forgalmas helyeken értékeikre fokozottabban vigyázzanak.
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 112
Mentő: 112
AMZS - Szlovén autóklub: 1987
Szlovénia fővárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethu makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Muvészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, medencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.
Rogla Rogla csúcsáhaz közel, Pohorje-hegység déli oldalán található a változatos, kezdőknek és haladóknak ill. sífutóknak egyaránt alkalmas, erdei pályákat is magában foglaló síterület. A havas fenyőerdőn keresztül sétautak vezetnek. Roglán legtöbbször még akkor is találunk havat, ha a telet máshol már rég elfelejtették.
Koper Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyöru középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos, lerontotta. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Kranjska Gora A szlovén-osztrák-olasz hármashatár közelében fekvő tipikus alpesi kisváros. Nyáron a természetjárók Mekkája.
Izola Portoroztól északra található üdülőhely. Valamikor halászfalu volt.
Bledi tó Bled és környéke Szlovénia legkedveltebb turistalátványossága. A Bledi-tó kis szigetén a Csodatevő Madonna (Mati bojana otoku) barokk kegytemplom található.Bled vára, amelyet a Windischgrätz hercegek emeltettek, egy csaknem 100 méteres függőleges sziklafal tetején található, csodálatosan szép környezetben. A kiválóan karban tarott vár Bled város és a Bled-i tó panorámáján kívül más érdekességeket is kínál. Megtalálható itt például egy középkori nyomda és egy borospince is.
Savica-vízesés A Bohinji-tó után egy jó pár kilométeres szerpentines út vezet el a vadregényes Savica-vízesés parkolójához. Negyed órás erdei séta következik, ami után szemünk elé tárul a 60 méteres sziklafalról alázuhanó vízesés, amely a Bohinj-i tavat táplálja és a Száva folyó eredete.
Skofja Loka Szlovénia egyik muemlékekben leggazdagabb kisvárosa, történelme 973-ig nyúlik vissza. A várkastélyt először 1202-ben említi egy dokumentum. A város védelme érdekében a XIV. században falat vontak köré. A város több járványt, ellenséges támadást és 1511-ben egy földrengést is elszenvedett. A várkastély uralja a város látképét, amely alatt középkori hangulatot árasztó óváros található.
A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirkepaprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Az ősi szlovénok a 6. században népesítették be a Duna medencéjének folyóvölgyeit és a Keleti-Alpokat. 748-ban Szlovénia germán uralom alá került, először a Caroling népcsoportok frank birodalmának hódításán keresztül, akik a lakosságot keresztény hitre térítették. Később az ország a Szent Római Birodalom része lett a 9. században. Az osztrák-német monarchia a 14. század elején vette át az uralmat, (1804-től az osztrák Habsburg Császárság részeként) ami egészen 1918-ig tartott - egyetlen rövid időszakot kivéve. Ezen hat évszázad alatt az ország felső osztálya teljes mértékben elnémetesedett, noha a parasztság megtartotta a szláv (később szlovén) identitását.
1809-ben egy szerződésben, melynek az volt a célja, hogy elszigetelje az adriai területeket a Habsburg Császárságtól, Napóleon létrehozta az úgy nevezett illér tartományokat (Szlovénia, Dalmácia és Horvátország egy része), Ljubljanát jelölve ki fővárosként (amely, még ma is az). Noha a Habsburgok visszatértek 1814-ben, a franciák által bevezetett reformok tartósnak bizonyultak az oktatásban, a törvénykezésben és a közigazgatásban is. Az a demokratikus forradalom is, amely 1848-ban végigsöpört Európában, megerősítette a szlovénok politikai és nemzeti öntudatát. Így az I. Világháború, majd az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, Szlovénia királyságot hozott létre a szerbekkel, a horvátokkal és a szlovénokkal. A II. Világháború alatt Szlovénia nagy részét Németország, a kisebb részeit pedig Olaszország és Magyarország annektálta. A szlovén partizánok a hegyi táboraikból folytatták harcaikat a behatolókkal szemben. Szlovénia 1945-ben csatlakozott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz és évtizedeken keresztül a vasfüggöny mögé került.
A szlovénok nehéz időket éltek át, amikor Szerbia az 1980-as évek végén lépéseket tett, hogy kulturális és gazdasági vezetésre tehessen szert a jugoszláv köztársaságok között. 1988 végén, amikor Belgrád hirtelen véget vetett Koszovó autonómiájának, a szlovénok is attól tartottak, hogy ugyanez megtörténhet velük is. A szlovénok törekvése, hogy elszakadhassanak Jugoszláviától, Szlovéniát az északon és nyugaton elterülő kapitalista országok felé vezette. Eközben egyre inkább gazdasági teherré és politikai fenyegetéssé vált számára Jugoszlávia többi részével fenntartott kapcsolata.
1990 tavaszán Szlovénia lett az első olyan Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott és elvetette a 45 éves kommunista uralmat. A következő decemberben a választók túlnyomó többséggel (90 %) a függetlenség mellet döntöttek. A legrosszabbtól tartva a szlovén kormány elkezdett fegyverkezni és 1991. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból. A függetlenség iránti elkötelezettsége és a külső szimpátia érdekében Szlovénia szándékosan harcot provokált ki a jugoszláv szövetségi hadsereggel, azzal, hogy ellenőrző pontokat állított fel a határpontjain. Egy 10-napos harc kezdődött, de a szlovén milícia ereje olyan meggyőző volt, és mivel nem támasztott területi vagy kisebbségi igényeket, a jugoszláv kormány beleegyezett az Európai Közösség által támogatott fegyverszünetbe. Szlovénia azonnal új alkotmányt hozott, 1992. január 15-én az EGK hivatalosan elismerte az országot. Szlovéniát 1992 májusában felvették az Egyesült Nemzetek.
